Az agávé

Bakonyi József

Több száz faj tartozik az Agávé nemzetségbe. Elterjedési területük az USA déli része, Mexikó, Közép-Amerika és az Antillák szigetvilága. A 17. századtól portugál és spanyol hajósok közvetítésével a mediterrán éghajlatú európai országokban is megjelentek. Az agávék nem hiányozhatnak egyetlen nagyobb gyűjteményből, botanikus kertből sem. Hazánkban is népszerű növények.

Agávé botanikája

Levelük színe zöld, kékes- vagy szürkészöld, a levélcsúcs (gyakran a levelek széle is) tövises. Levélrózsájuk átmérője a nagyobb példányoknál meghaladhatja a 3 métert. Ekkora növények elhelyezése problémát jelenthet a gyűjtőknek. Egy nagyméretű agávé szállításához (pl. telelőhelyre) 2-3 ember szükséges. A levélcsúcsokon található tövisek veszélyesek, sérülést okozhatnak, ezért a nagyobb példányok olyan helyre valók (üvegház), ahonnan nem szükséges elmozdítani és a tövisek sem veszélyeztetik testi épségünket. Az agávék lassan növekednek, ezért a méret éveken át nem okoz gondot. Vannak olyan fajok, amelyek kifejletten sem haladják meg az 1 métert, tehát megfelelő növényválasztással nem kell lemondanunk az agávék neveléséről.

A legtöbb agávé életében egyszer virágzik. Egyes fajok 8-10 éves korukban, mások 30-40 évesen. A bugavirágzat egy hosszú száron fejlődik, a szár magassága akár 8 méter is lehet. A növény minden energiáját a virágzat fejlesztésére fordítja és a termés érése után elpusztul. Az anyanövényen az évek folyamán sok sarj képződik, ezeket leválasztva szaporíthatjuk. Kertészetekből és gyűjtőktől magot is vásárolhatunk, a nagyméretű magok elvetése nem okoz gondot és jó arányban kelnek ki.

Agávé környezeti igényei

Az agávék napfény és melegigényes növények, legjobb helyük a kertben vagy napos teraszon van. A nagyobb növényeket állítsuk olyan helyre, ahol díszítő hatásuk leginkább érvényesül. Tavasztól őszig rendszeresen, de ne túl bőségesen öntözzük őket. A fiatal, vagy kis termetű növényeket lakásban, ablak közelében is tarthatjuk.

Élőhelyükön az agávék szélsőséges időjárási körülmények között élnek. Nappal elviselik a tűző napsütést, forróságot, éjszaka pedig akár a -8°C fokos fagyokat. Hazánkban ne próbálkozzunk a szabadban történő teleltetéssel. Növényeinket tartsuk télen hűvös, világos, fagymentes helyen. Ne öntözzük őket, csak az igényesebb agávé victoria-reginae-t, 1-2 alkalommal.

Az agávékat ültethetjük kaktuszföld, kevés agyag és folyami homok keverékébe. Nem szükséges, hogy a talaj tápanyagokban gazdag legyen, inkább a jó vízáteresztő képesség a fontosabb.

Bizonyára nem csak a szeszesitalok kedvelői tudják, hogy agávéból készül a világhírű mexikói Tequila pálinka.

Közönséges vagy amerikai agávé (Agave americana)

Agave americana

Hazája kelet Mexikó, de az évszázadok folyamán betelepített növények által szinte őshonosnak számítanak Európa mediterrán országaiban, Észak- és Dél-Afrika egyes vidékein. Talán a legismertebb agávé faj.

A fiatal példányok levelei felállóak, az idősebbeké ívesen lehajlók. A levelek tőrózsát alkotnak, színük szürkészöld, széleik fogazottak. A levelek csúcsát 2-3 centiméteres sötét- barna tövis díszíti. A levélrózsa átmérője meghaladhatja a 3 métert. Az idős példányok nagy helyet igényelnek. Kedvelik a meleget, a sok napfényt, nyáron (kellő szoktatás után) tarthatjuk kertben vagy teraszon. Tavasztól őszig mérsékelten öntözzük. Élőhelyén a -5°C fok körüli éjszakai hideget is elviseli. Teleltetése világos, hűvös 2-5 °C fok hőmérsékletű helyen a meg- felelő. Ilyen körülmények között öntözni nem kell. A 15 évesnél idősebb növények virágoznak.

A virág színe sárga és egy 8 méter magasságot is elérő száron fejlődik. Virágzás után a növény elpusztul. Az anyanövény sok sarjat nevel, szaporíthatjuk ezekről, vagy próbálkozzunk magvetéssel. Március-április hónapokban vessük el a magokat kaktuszföldbe, a kikelt kis agávék nevelése nem nehéz feladat. Léteznek tarka levelű, csíkkal díszített levélszélű amerikai agávé változatok. Ilyen a képen látható Agave americana ‘Mediopictoalba’

Arizonai agávé (Agave arizonica)

Mint neve is mutatja az USA Arizona államában őshonos. Kis termetű agávé, tőrózsája nagyjából 60 cm átmérőjű. Napfényigényes és melegkedvelő. Hazájában az éjszakai fagyokat is elviseli. Virágzás után elpusztul, de előtte sarjakat nevel. Tartása nem nehéz, ha földje jó vízáteresztő képességű és csak mérsékelten öntözzük.

Agave colorata

Agave colorata

Északnyugat-Mexikóban elterjedt faj. Tőrózsája kb. 1 méter átmérőjű, levelei szürkészöldek, szélesek, fogazott szélűek. Tavasszal virágzik, sárga virágai 2-3 méter magas száron nyílnak. Magról és sarjakról szaporíthatjuk.

Agave gigantensis

Neve a növény származási helyére utal és nem méreteire. Mexikóban honos, a Kaliforniai-öböl vidékén, a Sierra de la Giganta hegységben. Közepes méretű, tőrózsájának átmérője kb. 1 méter. Sárga virágát 4 méter magas száron hozza. Kertészetekben viszonylag ritkán látható. Napos, félárnyékos helyet kedveli, mérsékelt öntözéssel tartsuk. Telelőhelyén ne öntözzük.

Agave parryi

Az USA Arizona államában és Észak-Mexikóban élő faj. Levelei szürkészöldek, húsosak, vaskosak. Szép formájú, szabályos tőrózsája eléri a 120 cm átmérőt. 20 évesnél idősebb példányai hoznak virágot, a virágok sárga színűek, 3-4 méteres száron fejlődnek. Magról és sarjakról szaporíthatjuk. Laza, jó vízáteresztő talajba ültessük.

Agave stricta

Mexikó középső vidékéről származó különlegesség. Azért különleges, mert virágzás után nem pusztul el az anyanövény, hanem törzse elágazik, újabb és újabb levélrózsát fejleszt. Az idős növény szétterülő, terjedelmes csoportot képez. Egy gömb alakú levélrózsa mintegy 60 centiméter átmérőjű, levelei keskenyek, csúcsuk tövises. Kevésbé hidegtűrő agávé.

Agave parviflora

Származási helye a mexikói Sonora sivatag, illetve az USA Arizona állama. Kisméretű faj, tőrózsája 30-40 cm átmérőjű. Levelei sötétzöldek, szélein fehérek. Rostos, kuszán pöndörödő, fehér szálak díszítik a növényt, emiatt szokatlan megjelenésű. Tartása ajánlható azoknak, akik kedvelik a különlegességeket és kevés helyük van növényeik számára.

Agave tequilana

Agave tequila. A tequila egyenesen az Agave tequila erjesztett levéből származik. Első lépésként a “jimador” levágja a leveleket, “pencas” a kifejlett növényről. Fotó: tequilasource.com

Ebből a fajból készül a legjobb Tequila, Mexikó egyik szimbóluma. Mexikóban többfelé is termesztik, mint a szeszgyártás alapanyagát. Nagyméretű faj, magassága eléri az 1,5 métert, átmérője meghaladja a 2 métert. A kádban érlelt Tequila víztiszta színű, a tölgyfahordóban érlelt pedig aranysárga. Az ital gyártásával ne próbálkozzunk, mert védett termék.

Agave victoria-reginae

Nevét Viktória brit királynőről kapta. Az egyik legszebb agávé faj. Mexikóban Nuevo Leon és Chihuahua vidékén őshonos. Kis termetű növény, tőrózsája 40-50 cm átmérőjű. A levelek színe sötétzöld, szélein és a levél felületén fehér rajzolattal. Idősebb korban a levelek kissé visszahajolnak, a tőrózsa ettől gömbölyű alakot vesz fel. Virágzása kb. 40 éves korában várható. Egyes változatai nem hoznak sarjakat. Nyáron napos helyen tartsuk, mérsékelt öntözés mellett, télen 10°C körüli, világos helyet igényel, 1-2 óvatos öntözéssel. Ajánlható a kevés területtel rendelkező növénykedvelőknek.